Az első villanyautó-modellt Gustave Trouvé mutatta be 1881-ben a párizsi elektromosság-konferencián. 1884-ben az angol Thomas Parker megépítette saját továbbfejlesztett változatát, az általa tervezett újratölthető akkumulátorral. Az első igazi villanyautónak mégis a Flocken Elektrowagent tartják, amelyet a német Andreas Flocken talált fel 1888-ban.
A XIX. és a XX. század fordulóján még kényelmesebbnek és könnyebben vezethetőnek tartották az elektromos autókat, mint benzines társaikat, ezért többet adtak el belőlük. Így a múlt század elején mintegy 30 000 villanyautó volt forgalomban. A fenti képen az 1907-től gyártott Detroit Electric korabeli hirdetése látható.
Az előzőekben vázolt tendenciának részben a belső égésű motorok fejlődése, például az önindító megjelenése, részben az első világháború miatti gyártó cégek bezárása vetett véget. Mindemellett például a London Electrobus Company körüli botrányok miatti bizalomvesztés sem tett jót a villanyautózás hírnevének. – Az alábbi képen a Company akkumulátoros, emeletes busza látható. – Eközben a konkurencia jól átgondolt sorozatgyártási mechanizmust tudott kifejleszteni, gondoljunk csak a General Motors-ra és Henry Fordra.
|
A London Electrobus társaság egyik járműve |
A London Electrobus legfontosabb újítása: a cserélhető akkumulátor |
A harmincas évekre már visszaszorult a villanymeghajtású gépjárművek piaca, és több évtizedre el is tűntek a süllyesztőben. Volt néhány mérsékelt sikerű helyi szintű próbálkozás, de áttörést nem hozott.
A képek forrása a Modern Mobilitás.